Az egyetemes energián túl: a reiki definíciója

James Deacon a „reiki energia” kifejezés jelentését taglaló érdekes cikkének fordítása.

Noha a reiki megjelölést az Usui által kifejlesztett gyógyító és szellemi előrehaladást megcélzó rendszer, valamint a rendszer szívét képező gyógyító jelenség megnevezésére egyaránt használják, ebben az írásban ez utóbbira, magára a reikire és nem a rendszerre összpontosítok. A reiki definiálásáról gyakorlói között általános az a nézet, hogy inkább csináljuk, ahelyett, hogy túl sokat töprengenénk rajta. Ez egy szempontból igaz, ám a Sákjamuni Buddhának tulajdonított mondás szerint: gondolataink formálják sorsunkat. Ennek mintájára megkockáztatom a kijelentést: gondolataink, a reikiről vallott nézeteink formálják a reikinket.

Takata szenszei reiki magyarázata

Amikor a reiki szó jelentéséről kérdezték, Takata szenszei gyakran nagyon leegyszerűsített magyarázattal szolgált, melynek a lényege az volt: a rei szó jelentése „egyetemes”, a ki szó pedig annyit tesz: „energia”. (Azt mondják, hogy a szó ilyeténképpeni magyarázata valószínűleg csak a hatvanas évek végén vált uralkodóvá, annak érdekében, hogy ezt hallván az emberek lehető legszélesebb rétege a tanítványa legyen.)

Mindemellett abbeli igyekezetében, hogy tanítványaival mélyebben megértesse a reiki mibenlétét, a következőket mondta róla:

„… egyetemes energia a magasztos isteni szellemtől”

„… a betegségek gyógyítására való kozmikus energia”

Úgy tűnik, hogy e szavakat hallva sok tanítványa azt képzelte, hogy a reiki – energiaként – valami rajtunk kívüli dolgot jelent, valamit, amit közvetítünk, ahelyett, hogy bennünk ébredne fel. Ám meglehet, a reiki ilyetén, rajtunk kívüli dologként való felfogása csak egy része az igazságnak. Az 1935 december tizedikei naplóbejegyzésébe Takata a reiki mibenlétéről a következőket írta: „Az emberben lakozó energia”, „meditáljunk azon, hogy az energia belülről a felszínre juthasson.” Az energiára vonatkozólag így ír: A has alján, két inch-csel a köldök alatt található.

Máskor még konkrétabban fogalmazott:

Isteni erő

„Nem társul semmilyen látható, fizikai léthez”-mondta róla. „Láthatatlan szellemi erő, amely rezgést sugároz és harmóniához segít. Ez az erő az ember számára felfoghatatlan, mégis, minden egyes élőlény részesül az áldásában.”

A reiki isteni erőként való interpretálása sokakat arra a következtetésre vezetett, hogy Takata szenszei egyszerűsített értelmezésében – a rei szó jelentése „egyetemes”, a ki szó pedig annyit tesz: „energia” – az „egyetemes” kifejezést abban az értelemben használta, ahogy ezt számos misztikus teszi: az isteni, vagy Isten szavak szándékoltan kevésbé vallásos csengésű alternatívájaként.

A reiki tanárok általában hajlanak arra, hogy a leegyszerűsített megközelítést válasszák (amely általában nagyon jó kiindulási alap), és a szó első részének (rei) jelentését – attól függetlenül, hogy némelyek elmagyarázzák, hogy erre megfelelőbb lenne a „szellemi”, vagy „szent”, mint ahogy „lélek” jelentéssel is fordíthatjuk – az „egyetemes” a másodikét (ki) pedig – bár szintén vannak olyanok, akik megemlítik, hogy ez magában foglalja az aktivitást, az érzéseket, vagy az energia működésének hatását – az „életerő energia” kifejezésekkel adják vissza. Néhány tanítója a reikit spirituálisan vezérelt életerő energiának, vagy akár karizmatikus gyógyító sugárzásnak nevezve arra törekszik, hogy megtalálja a középutat a reiki energiakénti magyarázatának „Newtoni”/„tudományos” illetve isteni erőkénti spirituális felfogása között, míg mások arra törekszenek (meggyőződésem szerint helytelenül), hogy a hangsúlyt a reiki energiakénti felfogására helyezve a szellem dolgairól ne tegyenek említést és a reikit pusztán tapasztalati jelenségként mutassák be.

A reiki szó hétköznapi használata Japánban

Modern írásjelét használva a reikit sok modern japán-angol szótár a hétköznapi használatra utalva „aura” jelentéssel adja vissza. Emellett egy szent helyen, szent hegyen vagy az oltár előtt tapasztalható „szent légkör” jelentéssel is bír. Növekvő népszerűségének köszönhetően az utóbbi években a modern japán-angol szótárakban a régi stílusú írásjellel lejegyezve gyógyító módszer fordítással is megjelent.

A reiki kandzsi írásjelei

Általában a kandzsi írásjelek párjainak jelentése a párt alkotó két írásjel jelentésének szintéziséből születik meg, így végső soron a reiki szó értelme is az őt alkotó rei és ki tag magyarázatából tárul fel előttünk. Itt a szó latin betűs átírásával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy példának okáért az angol a rite, write és right szavak ugyanúgy hangzanak, s ehhez hasonlóan a japán nyelvben is sok olyan szó létezik, amely a fül számára megkülönböztethetetlen, ám az írásjelük és a jelentésük eltérő. Az Usui szenszei nevéhez társított szellemi és gyógyászati jelenség mellett számtalan egyéb a rei és ki szótagok kombinációjából születő szó létezik, melyek mindegyike más írásképpel és jelentéssel bír, például: szent hely, érvényes szabályok, hideg, hideg idő, hideg hullám, hideg levegő, elektromos gerjesztés. Itt most természetesen a rei és ki kandzsinak arról az írásmódjáról tárgyalunk, ami reiki, mint a szellemi/gyógyászati jelenség írásjelében szerepel. Ahogy az a kandzsi írásjelek esetében megszokott, a rei és ki szavaknak sok jelentésrétege létezhet. Egy nyelvész, vagy ebben az esetben egy megfelelő tudományos japán-angol szótár elmagyarázza nekünk, hogy a rei szó a következő jelentéstartalmat foglalja magába:

„az isteni”, „a titokzatos”, „a természetfeletti”, „egy természetfeletti létező vagy szellem”, „a szellemi természet”, „a szellem fénye”, „egy isten vagy egy bölcs fénye”, „karizma”, „karizmatikus erő”, „felfoghatatlan szellemi képesség”, „a lélek”, „valami, ami tiszta”, „szennyezetlen”, „ragyogó”, „világos”, „jóság”, „valami csodálatos”, „egy csoda”, „kiválóság”, „hatékonyság”, „egy sámán”, „egy szellemi vagy természetfeletti erővel rendelkező lény”, „egy esőcsináló”, „egy jós”.

A ki elsősorban a következő értelemmel bír:

„szív”, „elme”, „befolyás”, „lélek – lelkesültség értelemben”, „érzések”.

Azt is jelentheti még:

„akarat”, „szándék”, „láthatatlan életerő”, „vitális energia”, „a menny és a föld teremtő ereje”, „a világegyetem fizikai energiája”, „levegő”, „lélegzet”, „gőz” (a ki írásjel arra a gőzre is vonatkozik, amely főzés közben megemeli a tűzön fővő rizst tartalmazó edény tetejét), „az energiaráfordítás eredménye”.

Reiki – energia, vagy …

Amikor a reikiről energiaként beszélünk, sokan arra gondolnak, ahogy az elektromosság áramlik keresztül egy vezetéken, míg másoknak ösztönző erőt jelent vagy a szeretet egy fajtáját értik alatta. Ahogy említettem, Takata szenszei a reikit isteni erőnek, valami olyasminek is nevezte, ami szellemi-lelki, szent. Általában azt mondják, hogy a reiki intelligenciával bír, így „szellemileg befolyásolt” vagy a „szellem által vezérelt vezérelt”. Nem jelentené-e ez azt, hogy inkább az energia-jelenlét, energia-érzékelés kategóriába tartozik?

A 19. század vége óta, amikor a metafizika, a misztika és a spiritualitás iránt érdeklődő emberek elkezdtek használni egy „tudományosabb” nyelvezetet, szokássá vált, hogy a kevésbé tudományosan hangzó „szellem”, „szellemek” „jelenlét” kifejezéseket az „energia”, „energiák”, „vibrációk” szavakkal helyettesítsék. Hol kezdődik hát a „megidézett”, vagy a „szellemi lény” és hol végződik az energia? Az adott szövegkörnyezettől függően, a reiki utalhat a szellemre, aurára, bizonyos esetekben még egy kísértetre is.

A természetfeletti lét, vagy a jelenlét néhány formája olyan, mint a japán kultúrában a kantoku (látomással járó misztikus tapasztalat), vagy a szatori (kisebbfajta megvilágosodás). Következzék most egy kivonat Morihei Ueshiba – az aikidóként ismert spirituális diszciplína és harcművészet megalapítója – írásaiból, amely azt a szatori szerű misztikus élményét mutatja be, aminek eredményeként az aikidó megszületett:

„Ha jól emlékszem, 1925 tavaszán, amikor egymagam sétáltam a kertben, azt éreztem, hogy egy arany szellem felpattan a földről, beborítja és arannyá változtatja a testemet. Ezzel egy időben testem és elmém fénybe borult, képes voltam megérteni a madarak énekét és tisztán megértettem Isten, a világegyetem megalkotója akaratát …”

Most következzék Usui szenszei Kurama-hegyi tapasztalata, ahogy a sírfelirata megörökíti:

„Egy alkalommal visszavonult a Kurama-hegyre, hogy huszonegy napig böjtöljön és meditáljon. Ennek végén hirtelen egy hatalmas reikit érzett a feje fölött és szellemi bepillantást nyert a reiki gyógyító módszerébe …”

„… egy hatalmas reikit érzett a feje fölött …” – ezt általában úgy magyarázzák, a reiki energiát érezte, de lehet, hogy egyszerűen csak annyit jelent, hogy kantoku élményben volt része, egy kiemelkedő szellem vízióját látta a feje fölött. Egy – Takata szenszei szavaival élve – isteni erő látomásában volt része, amit a nyugati terminológiát használva talán Szent Szellemnek nevezhetünk, s ezt inkább a természetfeletti létező értelmében (amit japán terminussal élve talán kaminak, butszunak, vagy boszatszunak hívhatunk), mintsem a terminusról alkotott Newtoni elképzelésünk alapján hívhatjuk energiának.

Az általános felfogás szerint tehát a Reiki gyógyító energia (esetenként szellemi ráhatással működő, vagy a szellem által vezetett gyógyító energia), de a vele való kapcsolatunk minőségét talán javíthatjuk azzal, ha a nem annyira egyetemes energiaként, hanem szent, gyógyító, szellemi jelenlétként tekintünk rá.

E felfogás szerint a reiki rendszerét jogosan nevezhetjük a spirituális gyógyítás egy rendszerének, egy karizmának, a Szellem ajándékának.