Isteni energia?

Érdemes megvizsgálnunk, hogy mit is jelenthet az „isteni energia” kifejezés a reikivel kapcsolatban. A buddhizmus köztudottan isten nélküli vallás, ha a világképétől nem is feltétlenül idegen valamilyen istenség vagy istenségek létének elfogadása, üdvösségtanában nem játszanak jelentős szerepet. Hívei a nirvána elérésére törekszenek, a születés és halál örök körforgásának megállítására, melyet úgy gondolnak, a súnjatá, az üresség megtapasztalásával érhetnek el, vagyis annak megértésével, hogy a létezés minden formája és változatossága – mint ahogy a létezés maga – az illúzió terméke. Bár Takata szenszei a reikit néha isteni energiának nevezte, aligha hihető, hogy Usui buddhistaként úgy gondolt volna a reikire, mint ami egy keresztény kultúrában felnőtt embernek az „isteni energia” kifejezésről eszébe jut.

Tapasztalatom szerint az„isteni energia” említése hallatán a legtöbb reikis valamilyen transzcendens erőt képzel el, noha ez a terminus nem szerepel a kereszténység fogalomtárában. Valamilyen az anyag felett álló, szellemi szubsztanciának vélik, amely önálló értelemmel rendelkezik. Az a vélemény, hogy a reiki független intelligenciával bír, azon a tapasztalaton alapul, hogy ha valakit testének egy pontján kezelünk, a hatás sokszor az azzal akár ellentétes területen is érzékelhető. Fejkezelés során a páciens érezheti a lábában is az energia áramlását, működését és fordítva. Az előző cikkemben is megemlítettem egy kísérletemet, ahol miután az energiát a tőlem távol lévő páciens egy bizonyos testrészére irányítottam, annak fókusza egy idő után az akaratomtól függetlenül áthelyeződött.

Mindezzel merőben ellentétes a különböző iskoláknak az a törekvése, hogy bizonyos kezelési sorokat, az egyes betegségek kezelésére jól elkülöníthető kezelési pozíciókat határozzanak meg. E folyamatot maga Usui indította el, akinek a tanítványai szintúgy az övétől különböző kezelési helyzeteket dolgoztak ki, mint az ő tanítványaik. Az a gyakorlat, amikor a kezelő a páciens auráját letapogatva megpróbálja meghatározni, mely ponton szükséges energiát adnia, szintén azt a látszatot erősíti, hogy a reiki kezelés hatása akkor érvényesül igazán, ha nem az energia, hanem a kezelő intelligenciája vezeti a szeánszot. A tapasztalatokat sokféleképpen értelmezhetjük, akár azt is gondolhatnánk, hogy a páciens szervezete intelligens, ő vesz fel ott energiát, ahol éppen szüksége van rá.

Egyvalamiben biztos vagyok. A reiki nem valamilyen természetfeletti energia, nem olyan erő, amely közvetlen isteni irányítás alatt áll, és nem a szentlélek vagy ha úgy tetszik a szentszellem kiáradása. Az Usui által tanított légzőgyakorlatok hasznát látva sokkal inkább tűnik valami olyasminek, amit a jóga terminológiája pránának nevez. Ez a fizikai energiának a modern tudományunk által tanulmányozottnál finomabb formája, amely az emberi szervezet működésének belső mozgatórugója. A vasztu sásztra, az indiai építészet tudománya szerint a prána forrása a nap, s a kora reggeli és délelőtti napsugarak kedvező hatást gyakorolnak az emberre. Eszünkbe jut erről Takata szenszei kijelentése, miszerint a távkezelés legideálisabb időpontja a reggel 5.30 és 6.00 óra közötti időszak.