Prána és reiki energia

Mit nevezünk pránának? Miért gondolom, hogy az, amit reiki energiának nevezünk, szoros kapcsolatban áll azzal, amit Indiában pránának hívnak? Nos, nézzük sorjában:

A prána – más néven életlevegő a – testet és az elmét összekapcsoló médiumként működik, mely finomabb a testnél s teljes mértékben áthatja azt, ám durvább az elménél. Képes a cselekvésre, de a gondolkodásra nem. Különböző funkcióinak elkülönítése által tíz részre osztjuk, azaz tízféle pránát különböztetünk meg. A légzésért a szívben lakozó prána a felelős, míg a kiválasztásért az apána, melynek az anus a székhelye. A szamána az emésztést szabályozza, a torkon keresztüláradó levegőnek pedig – mely működésének leállása fulladáshoz vezet – udána a neve. Ez a beszéd ösztönzője, a halál beálltakor pedig ez választja el az asztrális testet a fizikai testtől. A vjána áthatja az egész testet és fenntartja a vérkeringést. Amikor a prána működése böfögésben vagy csuklásban mutatkozik meg, nágának hívják, amikor pedig a szemhéjak mozgásában, kúrmának. Krikaraként az éhség, dévadattaként pedig az ásítás előidézője. Dhananydzsajaként áthatja az egész testet, részt vesz annak fenntartásában, sőt a halál beállta után is ott marad, s szerepet vállal lebontásában.

Mivel a reiki kezelés hatással van a fentebb említett életjelenségekre, ezért közben gyakran tapasztalhatjuk a belek mozgását, böfögést, szellentést vagy a vérzés megszűnését, s mivel a tradicionális japán reiki légzőgyakorlatai nagyban emlékeztetnek a jóga pránájámának nevezett légzőgyakorlataira, melyek célja a prána feletti uralom megszerzése, kézenfekvőnek tűnik az a magyarázat, hogy a reiki kezelés egyfajta pránájáma.

A Prasna upanisadban (3.3) azt olvashatjuk, hogy a prána az elme tevékenységének köszönhetően lép be a testbe, s ahogy azt az előző cikkekben már leírtam, a kezelő elméje valóban befolyásolja a kezelés menetét. Mindazonáltal azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a reiki energia nem teljesen azonos a pránának nevezett életerővel, csak hatással van annak működésére.